Japn
A „felkel nap orszga” tbb mint 2000 ves mltra tekint vissza. Trtnelme az i. e. 5. szzadban kezddtt. Idszmtsunk szerint 400 krl a Jamato-kln szerezte meg a korltozott uralmat, az els nagy birodalmat a Teuso csald hozta ltre. Japn slakosai, az ajnuk ma mr csak kis szmban, Hons sziget szaki rszn lnek, ket a 7-8. szzadban birodalompt hdtsok sorn igztk le a dlrl rkez japn trzsek. A buddhizmus elterjedse utn Japn abszolt monarchiv alakult, ln a csszrral, aki az akkori fvrosbl Narbl gyakorolta korltlan hatalmt. A birodalom hanyatlsa utn, a 12. szzadban kezddtt a tartomnyi nemessg, a sgunok uralma. A csszr 1867-ben visszalltotta hatalmt, egyben risi modernizciba kezdett. A csszrsg szkhelye Tokiba kerlt t, az 1889-es alkotmny Japnt alkotmnyos monarchiv tette. A 18. szzad vgn, illetve a 20. szzad elejn tbb hdt hbort folytatott szomszdaival, elfoglalta Koret s Tajvant. A japn hadsereg 1931-ben meegszllta Mandzsrit. A msodik vilghbor sorn Japn szvetsget kttt Nmetorszggal s Olaszorszggal, valamint megkezdte uralma al vonni a csendes-ceni trsget. Pearl Harbour (Hawaii-szigetek) 1941-es bombzsval hadba lpett az USA-val, amely azonban visszafoglalta a korbbi japn terleteket, majd 1945 augusztusban atomfegyvert vetett be Japn ellen, aminek kvetkeztben Japn kapitullt. Az orszg az Egyeslt llamok megszllsa al kerlt, a teljes fggetlensgt csak 1950-ben kapta vissza. A msodik vilghbor utn gazdasgilag sszeomlott, klbirtokait elvesztett orszg napjainkra a vilg gazdasgilag egyik legnagyobb orszgv kzdtte fel magt, rszben az amerikai tknek, tgondolt gazdasgi terveknek s a japn emberek kpzettsgnek, szorgalmnak ksznheten.

Japn az rbl |